Fürdőszoba beázás!
Írta: Burkoloboy (B.J.F.)
A fürdőszoba felől érkező beázást legtöbb esetben már csak akkor vesszük észre, amikor vízfolt jelenik meg a határos falakon. De sokszor előfordul, hogy a kellemetlen lakásszagokból kiindulva kezdünk keresgélni és így lelünk rá a félelmeink forrására: Valahol beázunk!
Tudatossággal kerülje el a kellemetlenségeket!
Mi okozhatja a fürdőszoba beázást?
Ahhoz, hogy orvosolható legyen a problémánk, sürgősen meg kell keresni a beázás okozóját!
A vizesedést jelző foltosodás, jelzőfény lehet a keresgélésben, azonban érdemes tudni, arról hogy a burkolatok alatti szerkezetek, vagy a szigetelés akár a lakásunk másik sarkába is eljuttathatja a nedvességet!
Tehát nem mindig egyértelmű honnan ered a beázás forrása. Ezért, mint egy nyomozó fel kell derítenünk a terepet!
A víz mindig hagy nyomokat, amiből kiindulhatunk!
Legrosszabb esetben a nyomás alatt lévő csőtörésnél szinte még csak keresgélni sem kell, hisz a falból ömlik a víz, ami általában az okozó közvetlen környékén történik meg.
De ha csak egy vizesedő foltból kell kiindulni, akkor nem ilyen egyértelmű lesz a helyzet.
Egy fürdőszobában számos ok adódhat beázás forrásaként. Sorba kell venni ezeket és meg kell vizsgálni lehetséges tényezőként.
1. Tapasztalatok alapján, legtöbbször a zuhanyzó felől ázik a fürdőszoba.
A zuhanyzóban állandóan jelen van használat közben a víz.
Elég a legapróbb hiba és máris el kezdenek ázni a fürdőszoba falak.
Szemrevételezéssel fel kell deríteni a lehetséges hiba forrását!
Acryl, vagy fém tálcás zuhanyzóknál, a falak tövénél szokott a víz elszivárogni.
A tálca és a burkolt falak tövében lévő szilikon sérülése átengedi a vizet. Ráadásul a zuhanyzó terében lévő csempe fugákon keresztül a tálca alá szivárog a víz, bár több idő kell ennek a folyamatnak. Az idővel összegyűlő víz kibukkanhat a tálca alól, de a falak felé is veheti az irányt.
Ha csak a zuhanyzó oldalfalai és alja kap vízszigetelést, akkor is előfordul, hogy a fugákon keresztül lassan átáramló víz megkerülve a vízszigetelt részeket bejut a falakba.
A zuhanytálca lefolyó csatlakozása is beázás szempontjából gócpontnak tekinthető.
A lefolyó csatlakozás tömítetlensége szokott okozni beázást.
Épített zuhanyzóban elég beszédes, ha a fuga hiányával vagy sérülésével, repedésével szembesülünk. Ezek a jelek mutatják az értő szemeknek, hogy az adott helyen valami történt. De mi!
Ha hiányzik a fuga vagy repedéseket találunk rajta, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a burkolat tágulásból eredő a dilatálás hiányának köszönhető hibát találtunk!
Ez önmagában még nem kellene, hogy fürdőszoba beázást okozzon, hiszen a burkolat alatt ott kéne legyen egy vízszigetelő rétegnek, aminek meg kellene akadályoznia a víz elszivárgását!
Azonban jelzi, hogy amelyik burkoló ilyen hibát vét fürdőszoba burkolás munkálataival, ott máshol is bajok lehetnek.
Bajok is vannak, hiszen ázik a fürdőszobafal!
A vízszigetelés folytonosságát, azt hogy megfelelő védelmet ad-e és máshol kell netán keresni a hiba forrását nem tudjuk megállapítani.
A burkolat alá nem látunk és a műszeres mérésekkel is csak találgatni lehet.
A bontással járó roncsolódás pedig ellehetetleníti a vízszigetelés vizsgálatát. Ezért, ha ázik egy zuhanyzó, a vízszigetelés épsége felöl nem kapunk megfelelő információt, csak találgathatunk, ez viszont nem elegendő a probléma biztonságos elhárításához!
Tehát, ha egy épített zuhanyzó áztatja a környezetet, akkor úgy kell tekinteni a vízszigetelésre mintha az rosszul elkészített lenne, de feltétlenül tovább kell vizsgálódni nem-e más okozta a beázást!
Például a lefolyó csatlakozása.
Mert elegendő, ha nem megfelelő lejtéssel fektetik le a lefolyó csövet. A lefolyócsőben visszamaradó pangó víz okozhat szivárgást, mivel a csatornacsövek csatlakozásai nem álló vízre vannak tervezve.
Ezt is meg kell vizsgálni, ha alapos munkát akarunk végezni.
A vízcsövek nagyobb szivárgását viszonylagosan könnyebb bemérni, még bontás előtt. Csak megfelelő műszer kell hozzá és lokalizálni, de akár kizárni is lehet a hiba forrását. A műszeres bemérés egyébként is olcsóbb mintha elkezdnénk vaktában találgatva vésegetni, bontani. De sajnos műszerekkel sem mindig lehet megállapítani a vízcső kisebb foku szivárgásait, így elhárításkor feltáró figyelmet kell szentelni a csöveknek is, azaz kétséget kizáró információhoz kell jutni a csövek és csatlakozásainak épsége felöl.
Például ha bontáskor a csövek felé haladva egyre szárazabb területeket tárunk fel, akkor kizárhatjuk azok sérülését.
2. Zuhanyzó mellet, a kád és környezete okozza a második legesélyesebb beázási forrást.
Sokan zuhanyzónak használják a kádat, ám sok esetben beépítéskor nem készül egyáltalán vízszigetelés a kádhoz.
A kád mögötti falak burkolatainak fugáin keresztül épp úgy befolyik a falakba a víz, mint a kádperemek tömítetlenségeinél.
Tehát nem csoda, ha a kádhoz nem készül vízszigetelés, akkor ott idővel be is ázhat!
Kádnál sokszor előfordul, hogy a lefolyó okozza a beázást. A lefolyó tömítettségét, bontás nélkül a kád szerelő nyíláson keresztül meg tudjuk vizsgálni.
Már, ha készítettek hozzá szerelő nyílást!
Az előzőkből megállapítható, hogy a fürdőszoba beázás oka számtalan hibára vezethető vissza, és addig kell vizsgálódni, amig a hiba forrását is megtaláljuk.
Fürdőszoba beázás költségcsökkentése
Minél tovább ázik a fürdőszoba fala annál nagyobb költséggel is kell számolni a helyreállításnál.
Egy falból csőtörés miatt folyó vizet nyilvánvalóan elzárással azonnal zárni kell.
Azonban egy kisebb vízszivárgás miatti fürdőszoba beázás feltárását sem szabad halogatni.
A nedvesség hatására a falakban kémiai reakciók indulnak el.
A vakolatban salétromosodás kezdődik, aminek helyreállítási költségét csökkenthetjük a gyors reakcióval.
A falakba jutó nedvesség tovább juthat a parkettába, a bútorokba, ami további károkkal úgyszintén veszteséget okoznak.
Érdemes képekkel részletesen dokumentálni az elázás mértékét. A biztosító sok esetben hozzájárul a költségek fedezéséhez.
Fürdőszoba beázás utáni helyreállítás
A dokumentált feltárás és a beázás okának megszüntetése után, kezdődhet a helyreállítási folyamat.
Érdemes a beázás helyét szárítani. De a beázás mértékétől és annak kezdetétől eltelt időtől függően további teendőink is lehetnek.
Ha a vakolatban elkezdődött a salétromosodás, akkor azt előbb kezelni kell.
Vannak a vakolatban elindult kémiai reakciók meggátlására szerek, amivel lehet kezelni a beázott vakolatot.
Ám a legbiztonságosabb a salétromosodott vakolattól való megszabadulás, egészen a tégláig. Így biztosak lehetünk abban, hogy a helyreállítás után sem fog a vakolatunk „kivirágozni”.
A már megszáradt vakolatot lehet csak burkolni, vagy glettelni, majd festeni.
Fürdőszoba beázás megelőzése
A fürdőszoba felújítás, vagy a fürdőszoba építés munkálatainak szakszerű kivitelezésével kivédhető lenne a legtöbb beázás!
Csakhogy még szakmai berkeken belül is megoszlik a vélemény a szakszerűségről!
Ön, kedves olvasóm nem kell, hogy képzett szakember legyen a fürdőszoba felújítás, vagy építés terén, de elemi érdeke, hogy ne történjen az Ön fürdőszobájában sem káresemény.
Ezért legegyszerűsítve pár összefüggésről mégis jobb, ha tájékozott:
Tapasztalataim alapján a legtöbb fürdőszoba beázást az elégtelen kád / zuhanytálca alátámasztása okozza.
A hosszútávon is stabil beépítési módszer elengedhetetlen a víz behatolás elleni védekezéshez!
Ha a kád vagy a zuhanytálca a legkisebb mozgásra is képes, akkor annak egyenes velejárója lesz a beázásnak.
Először is: Egy kádbeépítésnél, zuhanytálca beépítésnél hiába alakítanak ki vízszigetelést a kád környezetében és alatta is, ha a kádperem nincs hozzá szigetelve víz ellen a falhoz. Márpedig annál a kádnál, ahol a kád mögött is ki van burkolva logikus, hogy a fugákon keresztül a csempéken átjutó víz a kád alatt landol, összegyűlik ha van alatta vízszigetelés, majd később a pangó víz beázást okoz! Már csak idő és a használat módjának a kérdése a fürdőszoba beázás.
Ezen gondolat mentén a szakszerűségről folytatott vitát is eldöntően végig gondolható, miért nem tartom jónak az utólag, a csempézés után helyére tolt kádakat, zuhanytálcákat. (A „gyári„ előlapos kádak és a zuhanykabinok zöme mind ide tartoznak!)
Másodszor: A stabil beépítési módszerre azért is szükség van, mert rengeteg fürdőszoba beázás okozója a kádrepedés, a zuhanytálca repedés.
Mitől repedtek el a kádak alja, a zuhanytálcák?
A tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottam, hogy nem a beépítés hibájából, tehát nem a kivitelezés szakszerűtlensége miatt repedtek el, hanem attól a terheléstől, amit a beépítésre ajánlott lábak már nem tudtak kellően alátámasztani.
Ilyen terhelés lép fel, amikor egy testesebb használó a tulajdonos, de a gyerekek önfeledt ugrálása is túlterheli a kádfenék alátámasztással nem biztosított részét.
Csak gondolja végig!
A kád lábak két egymástól távol esően vékony csíkban támasztja alá a kádakat!
Mi van, ha a kád közepén az alátámasztatlan résznél ugrálnak a gyerekek, vagy állandóan ott lép rá a súlyával a használó?
Arra senki sem foghatja a kádrepedést, hogy nem megfelelően lett használva! Pedig sok, ráadásul még a szakmában jártas ember sem gondol bele így a szakszerűségbe!
Kellene!
Fürdőszoba beázás megelőzése!?
Kezdődjön ott a fürdőszoba felújítás, hogy olyan telepítési módszereket preferáljunk, amik nem vetítik előre a bajt!
Legyen az Ön fürdúőszobája is beázás mentes!